Kemeneshőgyész község Önkormányzat Képviselő-testületének
5/2009. (XII.31.) rendelete a szociális és gyermekjóléti ellátásokról
Kemeneshőgyész Képviselő-testülete az 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1.§ /2/ bekezdésében, 2.§-ában, 10.§ /1/ bekezdésében, 32.§ /3/ bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében, a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben /a továbbiakban: Gyvt./, valamint az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ /1/ bekezdésében biztosított jogkörében a szociális igazgatásról, a gyermekvédelmi igazgatásról és az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák szabályairól a következő rendeletet alkotja.
I. Fejezet
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. §
E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, a gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.
A rendelet hatálya
2. §
E rendelet hatálya az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében és a Gyvt-ben meghatározott személyekre terjed ki.
Eljárási rendelkezések
3. §
/1/ A pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Kemeneshőgyész – Kemenesszentpéter – Mihályháza – Nagyacsád községek Körjegyzősége ügyfélszolgálati helyein lehet előterjeszteni.
/2/ A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni, vagy amennyiben ez nem lehetséges, akkor vagyoni, jövedelmi viszonyairól büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti. Amennyiben a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat a hatóság vitatja, akkor a jövedelem az Szt. 10. § (6) bekezdésében, illetve a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részéletes szabályairól szóló 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet 3. §-ában foglaltak szerint vélelmezhető.
/3/ A körjegyzőség a kérelmező által benyújtott kérelmeket és igazolásokat, valamint a közölt adatok valódiságát megvizsgálja, szükség esetén környezettanulmányt végezhet.
/4/ A háztartás azon tagjai, akik egyéni vagy társas vállalkozók, szabad foglalkozásúak, stb. nettó jövedelmüket az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal által kiadott igazolással kötelesek igazolni.
/5/ E rendelet vonatkozásában jövedelemnek, illetve vagyonnak az Szt. 4.§ /1/ bekezdésének a.) és b.) pontjaiban meghatározott jövedelem, illetve vagyon minősül.
/6/ Az Szt. eltérő rendelkezésének hiányában jövedelmi viszonyok igazolásánál irányadó időszak:
a./ a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből ( a továbbiakban együtt: vállalkozás ) származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b./ a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni, azzal, hogy a b./ pont szerinti számításnál azon hónapoknál, amelyek adóbevallással már lezárt időszakra esnek, a jövedelmet a bevallott éves jövedelemnek e hónapokkal arányos összegében kell beszámítani. A különböző forrásokból származó jövedelmeket egybe kell számítani. A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, valamint a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt. A vállalkozási tevékenység akkor tekinthető megszűntnek, ha a vállalkozói engedélyt, illetve az őstermelői igazolványt visszaadták, vagy visszavonták, illetőleg a társas vállalkozást törölték a cégjegyzékből.
/7/ Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható, a bizonyítékok utólagos csatolása mellett.
/8/ Ha a kérelmező jövedelmi és vagyoni viszonyairól valótlan adatot közöl, vagy a szociális ellátást biztosító szervet egyéb módon megtéveszti, köteles az ellátást az Sztv. 17. §-ban meghatározottak szerint visszafizetni.
II. Fejezet
Pénzbeli ellátások
4. §.
Aktív korúak ellátása
/1/ Az aktív korúak ellátására való jogosultságot az Szt. 33-35. §-ai alapján kell megállapítani.
/2/ Az aktív korúak ellátására jogosult, az Szt. 37/B. §. (1) bekezdése szerint rendszeres szociális segélyben részesülő köteles:
a./ a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatánál /a továbbiakban: Szolgálat/ nyilvántartásba vetetni magát és
b./ a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedés programról a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül írásban megállapodni,
c./ az esetleges akadályoztatásáról a Szolgálatot értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 15 napon belül igazolni,
d./ a beilleszkedési programban foglaltakat teljesíteni.
/3/ Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően:
a./ tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről,
b./ a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről írásban megállapodást köt,
c./ a rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart,
d./ jelzi a jegyzőnek a nyilvántartásba vétel megtörténtét, valamint, ha a rendszeres szociális segélyezett az együttműködési kötelezettségét megszegi,
e./ évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet a jegyzőnek megküld.
/4/ A beilleszkedési program típusai (lehetnek csoportosak, vagy egyénre szabottak):
a./ egyéni képességeket fejlesztő programok,
b./ életmódot formáló foglalkozások, tanácsadások,
c./ munkavégzésre történő felkészülési programok,
d./ iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel.
/5/ Az együttműködési kötelezettség megszegése esetének minősül, ha a rendszeres szociális segélyezett:
- nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél,
- a Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg, és távolmaradását nem igazolja,
- nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson,
- a beilleszkedési programban meghatározottakat nem hajtja végre
Lakásfenntartási támogatás
5.§
/1/ Normatív lakásfenntartási támogatás:
A normatív lakásfenntartási támogatás esetében az Szt. 38. §-ában foglaltak az irányadók.
/2/ Helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg annak a személynek, aki a helyileg elismert lakásnagyságot meg nem haladó lakásban vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben lakik.
/3/ E rendelet 5. §. /2/ bekezdése szerint elismert lakásnagyság:
- egy-két személy esetében: két lakószoba
- három személy esetében: két és fél lakószoba,
- négy személy esetében: három lakószoba.
Ezen felül minden további ott élő személy esetében fél szobával, továbbá három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további ott élő személy esetén egy szobával nő a helyileg elismert lakásnagyság mértéke.
/4/ Lakásfenntartási támogatás állapítható meg a tulajdonosnak, haszonélvezőnek, bérlőnek, albérlőnek, aki a lakásban lakik és háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás elismert költsége a háztartás havi összjövedelmének 20 %-át, egyedül élő esetén 30 %-át meghaladja.
/5/ Költségként a kérelem benyújtását megelőző egy év:
- lakbér vagy albérleti díj,
- lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete,
- csatornahasználati, szennyvízszállítási díj,
- szemétszállítás költsége,
- villanyáram,
- víz,
- gáz, valamint
- tüzelőanyag
számlával igazolt teljes költsége számolható el.
/6/ A támogatás iránti kérelem az év folyamán bármikor benyújtható. A kérelemhez a jövedelemigazolásokon és a lakásfenntartás költségeit igazoló számlákon kívül csatolni kell az igénylő által lakott lakás nagyságát igazoló hivatalos iratot, ennek hiányában nyilatkozatot.
/7/ A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege a havi lakásfenntartási költségnek a 15 %-a, egyedül élő esetén 20 %-a, 100,- Ft-ra kerekítve, de nem lehet kevesebb 2.500 Ft-nál és nem lehet több 4.000 Ft-nál.
/8/ Az Szt. 38.§.(1) bekezdése szerinti hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
Ápolási díj
6.§
/1/ Az Szt. 43/B. §. /1/ bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak /Ptk.685.§.b./ pont/, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg, önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló hozzátartozóját ápolja, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedül álló esetén a kétszeresét és:
-- az ápolt tartását, gondozását, ellátását szerződésben nem vállalták,
- az ápolt ellátása, gondozása más egészségügyi és szociális ellátási forma keretében nem oldható meg,
- az ápolt, valamint az ápolási díj megállapítását kérő hozzátartozó személyi és lakáskörülményei olyanok, hogy az otthoni ápolás megvalósítható,
/2/ Az Szt. 43/B. §. /1/ bekezdése szerinti méltányosság alapján megállapított ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.
/3/ A képviselő-testület a 43/B. §. /1/ bekezdésében biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
Átmeneti segély
7.§
/1/ Az Szt. 45.§-ában foglaltak figyelembevételével az önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére átmeneti segélyt állapíthat meg, ha:
- a család egy főre jutó átlagjövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
- egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.
/2/ Átmeneti segély különösen az alábbi indokokra való tekintettel állapítható meg:
a./ nyugdíjazás esetén, az ellátatlanság idejére;
b./ gyógyászati segédeszköz beszerzésére, gyógykezelésre, ha a kérelmező nem
rendelkezik közgyógyellátási igazolvánnyal;
c./ tartós ( egy hónapot meghaladó ) táppénzes állomány esetén;
d./ elemi kár, baleset esetén;
e./ egyedülálló ellátatlan személy részére;
f./ lakásfenntartási támogatásra nem jogosult, de a költségek megfizetésére nem képes;
g./ egyéb, rendkívüli ok bekövetkezése esetén.
/3/ Az átmeneti segély összege egy alkalommal, legfeljebb 15.000 Ft-ig terjedhet. Az egy évben kifizetett segély összege nem haladhatja meg ezen összeg kétszeresét.
/4/ Évente egy alkalommal rendkívüli élethelyzet esetén - különösen elemi kár, baleset, hosszan tartó súlyos betegség, haláleset - a jövedelmi viszonyoktól függetlenül is adható átmeneti segély, melynek összege a /3/ bekezdésben szereplő összeget meghaladhatja.
/5/ Az Szt. 45.§-ában foglalt hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
Temetési segély
8.§
/1/ Az Szt. 46.§-ában meghatározottak szerinti temetési segély annak állapítható meg, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén 450 %-át.
/2/ A temetési segély összege 20.000 Ft, azonban nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés 10 %-nál, de annak teljes összegét is elérheti, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.
/3/ A helyben szokásos temetési költség a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszerese.
/4/ A képviselő-testület az Szt. 46.§ /1/ bekezdésében biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
III. Fejezet
Természetben nyújtott szociális ellátások
9.§
A képviselő-testület az Szt. 47. §-a értelmében természetbeni ellátásként átmeneti és temetési segélyt, valamint lakásfenntartási támogatást biztosíthat.
10.§
/1/ E rendelet 7.§-ában foglalt feltételek alapján átmeneti segély természetben az alábbi formában nyújtható:
- közüzemi díjak és lakbér kifizetése,
- élelmiszer-, tüzelő segélyek,
- egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj,
- egyéb ellátás kifizetésének átvállalása.
/2/ A képviselő-testület az Szt. 47.§-ában biztosított hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
Közgyógyellátás
11.§
Az Szt. 50. §. /3/ bekezdése alapján közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, az egyedül élő esetén annak 225 %-át és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.
IV. Fejezet
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
12.§
/1/ Az Szt. alapján Kemeneshőgyész község Önkormányzata a szociálisan rászorultak részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat biztosítja:
- étkeztetés,
- házi segítségnyújtás,
- családsegítés.
/2/ Kemeneshőgyész község Önkormányzata az alapszolgáltatási hatásköreit a Pápai Többcélú Kistérségi Társulás útján biztosítja.
- Az étkeztetést, a házi segítségnyújtást – a FIX-PONT Önkormányzati Feladatellátó Társulás keretében;
/3/ A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes. A kérelmeket – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendeletben meghatározottak szerint kell benyújtani.
Étkeztetés
13.§
/1/ Étkezés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a./ koruk ,
b./ egészségi állapotuk,
c./ fogyatékosságuk,
d./ pszichikai betegségük,
e./ szenvedélybetegségük,
f./ hajléktalanságuk
miatt.
/2/ Életkora miatt rászoruló az a személy aki 3-18 éves, illetve 75 év feletti.
/3/ Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut, vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
/4/ Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
/5/Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Szt. alapján hajléktalannak minősül.
Térítési díj
14. §
Az egyes ellátásokért , a szociális törvény 115/A. §-ában meghatározottak kivételével – a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II.17.) Kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével – terítési díjat kell fizetni, melynek összegét külön rendelet határozza meg.
V. Fejezet
Szociálpolitikai kerekasztal
15. §
(1)A képviselő-testület az Szt. 58/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően szociálpolitikai kerekasztalt működtet, melynek feladata a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott célkitűzések, feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérése étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén.
(2) A szociálpolitikai kerekasztal vezetője a FIX-PONT Önkormányzati Feladatellátó Társulás szakmai vezetője.
(3) A kerekasztal tagjai ( a képviselő-testület felkérésére ):
- Kemeneshőgyész község Alpolgármestere,
- Kemenesszentpéter község Alpolgármestere,
- Malomsok község Alpolgármestere,
- Marcaltő község Alpolgármestere,
- Mihályháza község Alpolgármestere,
- Nagyacsád község Képviselő-testületének legidősebb tagja,
- Kemeneshőgyész – Kemenesszentpéter – Mihályháza – Nagyacsád községek Körjegyzője
- Marcaltő – Malomsok községek Körjegyzője.
VI. Fejezet
Az egyes gyermekjóléti pénzbeli-, természetbeni ellátásokra,
támogatásokra és szolgáltatásokra vonatkozó külön rendelkezések
16. §.
(1) Az Önkormányzat a rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénybevételére való jogosultságot, amennyiben a hatáskörrel rendelkező szerve ezt döntése megalapozásához indokoltnak tartja, mert hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapításai alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelem nyilatkozatban szereplő adatoknak. elrendel heti a kérelmező családjában a vagyoni helyzet vizsgálatát.
(2) A vagyoni helyzet vizsgálata lefolytatására, az elrendelést követő 30 napon belül a Körjegyzőség köteles, melynek eredményéről haladéktalanul értesíti a elrendelő szervet.
17. §.
Az Önkormányzat a gyermeket az öregségi nyugdíj legkisebb összegét kitevő mértékű rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti (a továbbiakban: rendkívüli támogatás), ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
18. §.
(1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja a rászoruló igénybevevők részére az Önkormányzat:
a.) Gyermekek napközbeni ellátása,
b.) Gyermekjóléti szolgáltatás és a gyermekek átmeneti gondozása.
19. §.
A gyermekek napközbeni ellátása, elsősorban az önkormányzati fenntartású óvodában, napközi otthonban biztosítja az önkormányzat.
20. §.
(1) A gyermekjóléti szolgáltatás, illetve a gyermekek átmeneti gondozása iránt felmerülő igény esetén az önkormányzat szerződést köt a szolgáltatás ellátására képes szervezettel vagy személlyel.
(2) A szerződés lehet határozott vagy határozatlan idejű, magába kell hogy foglalja a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény alapján kötelezően járó valamennyi gyermekjóléti szolgáltatást, és a gyermekek átmeneti gondozását.
21. §.
(1) A 19. § szerinti gyermekjóléti alapszolgáltatásért fizetendő térítési díjak mértékét külön rendeletében határozza meg az Önkormányzat, mely minden igénybe vevőre egységesen kötelező.
(2) Elengedésre, illetve díjcsökkentésre nincs lehetőség.
(3) Az (1) bekezdés alapján az éves költségvetési rendeletben nem szabályozott ellátási formákat, az igénybevevő részére térítésmentesen kell biztosítani.
22.§.
(1) Az óvodai, általános iskolai és középiskolai tanévet kezdő gyermeket nevelő, a tanévkezdéskor megnövekedett kiadások miatt szociálisan hátrányos helyzetben lévő családok támogatásra jogosultak.
(2) A pénzellátás feltétele, hogy a gyermek óvodai általános iskolai, középiskolai tanévre beiratkozzon, jövedelmi helyzetet a Képviselő-testület nem határoz meg.
(3) Az ellátás összege: óvodáskorúaknál: 5.000 Ft/gyermek, általános iskolásoknál: 5.000 Ft/gyermek, középiskolásoknál: 5.000 Ft/gyermek.
(4) Az ellátás az önkormányzattal szerződésben álló nevelési – közoktatási intézménybe járó gyermeke részére természetben is nyújtható különös tekintettel a gyermek tankönyvvel való ellátása érdekében annak összeghatáráig.
(5) Az iskolaévet kezdő gyermekek támogatása hatáskörét a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
VII. Fejezet
Záró rendelkezések
23.§
E rendelet 2010. január 01. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszíti Kemeneshőgyész község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2008.(XII.23.) rendelete a szociális és gyermekjóléti ellátásokról. A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondosodik.
Kelt: Kemeneshőgyész, 2009. december 30.
Szabó József Nagy Géza
polgármester körjegyző
Záradék:
Jelen rendelet 2009. december 31-én kihirdetésre került.
Kemeneshőgyész, 2009. december 31.
Nagy Géza
körjegyző
16. hét menüje 
